Ákos - Tű a vénán Kiabáltál és úgy szavaztál, hogy szabadjon neked ezt is Elfelednéd de nincs szerencséd, mert ez fertőzőbb, mint a pestis Mindig sírsz, hogy a gyűlölet öl Közben szétszakadsz a gyűlölettől Egyszer minden lator meglakol Nem lehetsz otthon már sehol Neked a hazugság dalol
Az a tű folyton ott a vénán És te eltűrsz mindent némán Életed alig lüktet De szemed a tévére dülled És benn a kórteremben A szelíd fehér csendben Áthasít a zsoltár, Hogy valaha ember voltál
Az a tű folyton ott a vénán És te eltűrsz mindent némán Életed alig lüktet De szemed a tévére dülled És benn a kórteremben A szelíd fehér csendben Áthasít a zsoltár Hogy valaha ember voltál
Ember! Ember! Kelj fel és járj!
Köpködtél az ég felé Aztán a nyakadba hullott szépen Zabáltad folyton az életet De most te vagy terítéken Mind, aki játszik az ördöggel Észre se veszi, hogy az ördög nyer A bajt kerested, megszeretted El ne hidd, hogy szabadon enged A magad erejéből, úgy szabadulj meg!
Az a tű folyton ott a vénán És te eltűrsz mindent némán Életed alig lüktet De szemed a tévére dülled És benn a kórteremben A szelíd fehér csendben Áthasít a zsoltár, Hogy valaha ember voltál
Az a tű folyton ott a vénán És te eltűrsz mindent némán Életed alig lüktet De szemed a tévére dülled És benn a kórteremben A szelíd fehér csendben Áthasít a zsoltár, Hogy valaha ember voltál
Ember! Ember! Kelj fel, és járj!
Megosztás | 
Név
hotmail.com
MSN
Yahoo
Zene
Könyv